Angol telivér EREDETE Az angol telivér ló kialakulását három tényező az angol állattenyésztési kultúra, a lóversenyzés és a kedvező környezeti feltételek szerencsés együtthatásának köszönhetjük. Az ősi kelta lovak angliai leszármazottja az angol és ír szigeteken őshonos galloway keleti ménekkel való tenyésztése révén alakult ki az a szilárd szervezetű, kitartó gyors lótípus, amely az angol telivér fajta kiinduló állományát jelentette. Különösen a XVI-XVII. század volt a keleti befolyás kora, és ez idő alatt mintegy 160 mén érkezett Keletről Arábiából, Török-országból és Berberisztánból. Ezek közül három a törököktől zsákmányolt és 1687-ben Angliába küldött Berley Turk, az 1706-ban Arábiában vásárolt Darley Arabian és a kalandos körülmények között Angliába került Godolphin Arabian (egyes források szerint Godolphin Barb) alapított olyan vonalat, hogy leszármazottaik a modern telivértenyésztésben is fennmaradtak. A többi ménvonal fokozatosan eltűnt a származási táblákról és ma elmondható, hogy valamennyi angol telivér apai ágon e három mén valamelyikére vezethető vissza. Magyarországon az angol telivér meghonosítása Széchenyi István és Wesselényi Miklós nevéhez fűződik. Széchenyi 1815. október 19-én megkezdett első angliai útján felhívja a hazai közvélemény figyelmét az angliai lóállományra és a lóversenyzésre. 1816-ban 21 lovat vásároltat, s ezt továbbiak követik. 1822-ben Wesselényi Miklóssal együtt 19 lovat és 2 csikót vásárolnak. Ugyanezen évben kezdeményezik a hazai versenyek megszervezését, 1824-ben létre is jön a „Pályafuttatási Társulat”. Az első magyarországi méneskönyvet 1832-ben adták ki. A magyar tenyésztésű telivérek legjobb eredményeiket a XIX. század utolsó negyedében érték el az Epson Derby nyerő Kisbér és az 54 versenyben veretlen „csodakanca” Kincsem eredménye mindmáig megdönthetetlennek látszik. Az utóbbi időkben Imi (1953) és Imperiál (1960) verseny- és tenyészeredményei voltak kiemelkedők. Bármilyen meglepő, az angol telivér ősei bizony pónik voltak! Miután a Brit szigetek elszakadtak a kontinenstől, elszigetelődve, a környezet hatására kialakult a külsőre nem éppen szép, de szívós, igénytelen és gyors pónifajta, a kelta póni. A XI. században a szigetre érkező arab lovak hatására ezek a pónik még gyorsabbak, még kitartóbbak lettek. Ezeket a gyors lovakat persze nem csak munkára és harcokra, hanem szórakozásra is remekül lehetett használni. Angliában már a XVI. században is rendeztek gyorsasági lovasversenyeket. I. Jakab pedig már díjakat is kitűzött a győztes lovak számára. Az egyre szervezettebb futtatások és egyre rendszeresebb díjak jótékony fejlődésnek indították a lótenyésztést, melyben meghatározó szerephez jutottak arab, berber és török mének, illetve kancák is. A mai angol telivér őseinek azt a három keleti mént tekintik, melyek a ma is meghatározó vonalakat hozták létre. Ezek: Byerley's Turk, Darley Arabian és Godolphin Arabian. Ezek a vonalak adják a mai telivér állomány 70%-át. 1793-ban megjelent a General Stud Book első kötete. Ez a könyv az angol telivér fajta méneskönyve. Ettől kezdve csak az a ló számít angol telivérnek, melynek származása visszavezethető az 1793-as General Stud Bookban szereplő 169 mén és 237 kanca valamelyikére. Klasszikus versenyek A legelső klasszikus versenyt, melyet 1776-os alapítása óta a mai napig is futnak, Anthony St. Leger tábornok írta ki 2800 méteres távra. 1779-ben futották az első Kancadíjat, a hároméves kancák, Lord Derby epsomi birtokán, melyet Oaks-nak neveztek el. 1780-ban újabb klasszikus verseny született, ezúttal a hároméves mének számára, melyet a vesztes tulajdonos után derby-nek neveztek el. A távot később 2400 méterre növelték, és ma is ezen a távon futják. Ma már a derbyben starthoz állhatnak a hároméves évjárat legjobb kancái is, bár esélyük kisebb a ménekénél. Triple Crown A XIX. században újabb erőpróba elé állították a telivéreket. Ez az 1000, illetve a 2000 Guineas, attól függően, hogy kanca, vagy mén futja. Ezek a futamok sok országban Nemzeti Díj néven szerepelnek. A "hármas korona" a legrangosabb elismerés egy ló számára. Ennek során ugyanis ugyanannak a hároméves lónak kell megnyernie először az 1000 vagy a 200 Guineast (Nemzeti Díjat) (1600 méter), majd a derbyt (2400 méter), végül a St. Legert (2800 méter) is. Ez a lehetőség egyszeri és megismételhetetlen. Hendikep Azért, hogy a versenyzés minél izgalmasabb legyen és a fogadók dolgát is megnehezítsék, kialakították a hendikep rendszert. Ez azt jelenti, hogy a lovaknak elméletben ugyanakkora esélyt adnak. Ezt a zsoké és a nyereg összsúlyának szabályozásával oldják meg. Átlagosan elmondhatjuk, hogy egy kilogramm súlytöbblet egy hosszal veti vissza a ló eredményeit. Így elvileg a lovak mindegyike ugyanakkor érne célba. Ez a valóságban lehetetlen, hiszen a ló teljesítményét a pillanatnyi formáján kívül rengeteg külső tényező is befolyásolhatja. A versenyek idegi és fizikai megterhelését a legtöbb ló nem bírja 6-8 éves koránál tovább. Ezek után a legkiválóbbak tenyésztésbe kerülnek, a többiek a lovassportok egyéb ágaiban jeleskednek tovább. JELLEMZŐI Nemes, karcsú megjelenésű ló. Atlétikus alkatú, feje száraz,kicsi, szép a másodlagos ivarjelleg kevésbé kifejezett. Nyaka hosszú, egyenes, a baltavágás kifejezett, a mar hosszú, izmos, kiemelkedő. Háta középhosszú, az ágyék feszes. Fara hosszú, jól izmolt, gyakőan egyenes. A mellkas széles és inkább mély, mint dongás. Lapockája jól izmolt, dőlt. Végtagjai szikárak, igen jól inaltak. Csüdje hosszú, esetenként puha. Lábállása elöl gyakran franciás, hátul nyitott csánkok jellemzőek. Mozgása lapos, tért nyerő, különösen vágtában haladós. E jármódban a világ leggyorsabb lova. Színe túlnyomórészt pej, emellett sárga, fekete és szürke is elég nagy gyakorisággal fordul elő. Szemei nagyok, kifejezőek. Háta középhosszú, fara egyenes. Lábai izmosak, az izületek jól láthatók. A paták kicsik, kemények. Élénk vérmérsékletű, bátor, de érzékeny ló, melyet biztos kézzel kell lovagolni. Középtávon gyakorlatilag a leggyorsabb fajta, de megállja a helyét az ugratásban is. Méretei: marmagassága bottal mérve: 150-170 cm, szárkörmérete: 18-22 cm. Méreteit tekintve a fajtán belül igen nagy változatosságot találunk. HASZNOSÍTÁSA Elsődleges hasznosítási iránya a lóversenyzés. A fajta szelekciója a gyorsaságra épül. A galopp pályákon az egész világon angol telivér lovak versenyeznek. E mellett a military sportágban és a lovassport egyéb területein is nagy számban találunk telivéreket és telivér leszármazottakat. Mindezek alapján kijelenthető, hogy angol telivér nélkül sportlótenyésztés ma már elképzelhetetlen. A félvértenyésztésben alkalmazandó telivérnél elengedhetetlen a nagy ráma, erős csontozat, az elég magasan illesztett jól ívelt nyak, a nyugodt vérmérséklet, a jó idegrendszer. E célra a fajtán belül külön vonalak alakultak ki, amelyek ezeket a tulajdonságokat megbízhatóan örökítik is. Gyors fejlődés, a kétéves telivérek már versenyeznek. Szervezeti szilárdsága, gyorsasága, kitartása, nagy vitálkapacitása révén kitűnő regenerátor minden esetben, ahol a teljesítmény növelése a cél. Gyors fejlődése viszonylagos igényességgel párosul, tenyésztése csak jó környezeti feltételek megléte esetén lehet eredményes. Miután a versenypályáról "kiöregedett", még évekig kitűnő szabadidőpartner, de indulhatunk vele díjugrató és military versenyeken is. Mivel az angol telivéreket sohasem szelektálták lovagolhatóság, idegrendszer, kiegyensúlyozottság és egyéb belső tulajdonságok szerint, gyakran akadhatunk problémás lovagolhatóságú, nehezen kezelhető egyedekre is. Ez persze nem azt jelenti, hogy az összes angol telivér nehezen kezelhető, csak nem ugyanazt a bánásmódot igénylik, mint más fajtársaik. Ezért ne adjuk kezdő, tapasztalatlan lovas kezébe őket és csak akkor válasszunk angol telivért társnak, ha tudjuk biztosítani számára azt a szükséges pluszt, amit tartása igényel. ÁLLOMÁNYA A világ legelterjedtebb kultúrfajtája. Az angol méneskönyv 18600 kancát regisztrál, a különböző országok nemzeti méneskönyveiben nyilvántartott kancák száma megközelíti az 1 milliót. A hazai állomány 800 kanca, és kb. 400 ló áll rendszeresen galopp tréningben. Az angol törzskönyveket tradicionálisan az angol Wetherby cég vezeti. A nemzetközi törzskönyvezés és a törzskönyvbe kerülés szabályait az International Sud Book Comitee (ISBC) írja elő és ellenőrzi. A Magyar Méneskönyv Vezetőség az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet lótenyésztési osztályán belül működik, a tenyésztési munkát az Angol Telivér Tenyésztők Magyarországi Egyesülete fogja össze. TENYÉSZTŐ EGYESÜLET Angol Telivér Tenyésztők Országos Egyesülete 1077 Budapest, Wesselényi u. 73. Telefon: (1) 479-0792 Fax: (1) 479-0793
http://www.youtube.com/watch?v=yKht-uilWdk